Tényleg elkezdődött valami. A „nagy beteg” kezd magához térni, ahogy már azt korábban elemezgettem ill. reméltem. Vagyis Bácskai János a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje kétszer több szavazatot szerzett a kommunista utódpárt indulójánál, az „emeszpés” Bánsághi Tamásnál a hétvégi ferencvárosi időközi választáson.
Egyébként egyre jobban kíváncsi vagyok mi lesz nyáron az Európa Parlamenti képviselő választáskor. Vajon milyen trükköket fognak kieszelni a szocialisták, hogy visszatartsák a választókat a szavazástól? Kétségeink ne legyenek, mert nem fogják annyiban hagyni. Igyekeznek majd otthon tartani a polgárokat és elbagatellizálni az egészet, hogy minél kisebbnek tűnjön a várható vereség. Szinte már látom a hírekben a nem létező szlovák terroristák hömpölygő hadait, indokolatlan bomba és hőség riadókat, gyakorlógránátok tömegeit a különböző pártirodák, sőt talán még szavazóhelységek előtt is. Lehet, hogy lesz egy-két „kierőszakolt” tömegtüntetés, amit majd jól szét lehet veretni és ráfogni a „szélsőjobboldallal cimboráló gaz orbánékra”. Aztán meg rettegj magyar otthon, és ki ne gyere az utcára, mert lecsapnak, mint gyros-os peruit a rohamrendőr. Szóval én nem sok jóra számítok és ráadásul még itt van ez a gazdasági világválság is. Ezzel is jól tud trükközni, megfélemlíteni és félrebeszélni a kisebbségi kormány. Bár az is igaz, hogy ez a tizenkilencre lapot húzni esete a szocialistáknak és most mindenképpen húzniuk kell. Mindenféle szempontból. Lapot is, meg… Bár az a nagy igazság, hogy a meccsnek a lefújáskor van vége és a szocik csináltak már jó néhány trükköt eddig is.
De a lényeg, ahogy Bácskai János is mondta, valami elkezdődött. Van remény a változásra. Sőt talán már nem csak remény, hanem valós esély is.
Egyébként meg, továbbra is: Hajrá Ferencváros! Hajrá Bácskai János! És persze a legfontosabb, köszönjük Ferencváros!
HÁ
