Bajnai Gordon miniszterelnök újabban korrupció ellenes csomaggal szédíti kicsiny hazánk jámbor polgárait. Abba most ne menjünk bele bővebben, hogy a nagy „liba-copperfield” hirtelen rablóból pandúrt akar játszani. Bár az is megérne egy bejegyzést. De azért egy „kis” csomagot mi is átadnánk a drága miniszterelnök úrnak.

Technikai közlemény! Az igencsak vaskos terjedelem miatt ne minket, hanem az MSZP-t hibáztassátok. (A lista koránt sem teljes)

Paks verseny nélkül:

170 millió forintért vásárolta meg az önkormányzattól, és 3,5 milliárd forintért újíttatja fel a város történelmi műemlékét, az Erzsébet Szállót a Paksi Atomerőmű Zrt., még az előző menedzsment idején kiválasztott alvállalkozókkal. A versenyeztetés nélkül bevont alvállalkozók között két olyan magyar vállalkozás is van, amelyek panamai kézbe került tulajdonosa közel tízmilliárd forint befektetési kölcsönt kapott az MVM-től Kocsis István idején. A volt MVM-vezér előtt állítólag ismeretlen, a „balkáni üzletszerzést” szolgáló offshore-cég az atomerőműnek is dolgozik, és borospincét is vásárolt az MVM korábbi menedzsmentjétől, köztük Kocsistól és egy minisztertől Pakson.

Sukoró és a kaszinó:

A központi nyomozó főügyészség által kirendelt igazságügyi szakértő szerint kevesebb, mint 200 millió forintot értek azok a Pest megyei ingatlanok, amiket az állam csaknem 800 milliós értéken beszámítva elcserélt azzal a Velencei-tó partján lévő ingatlannal, ahová a King's City kaszinókomplexumot építenék. Ráadásul a Pest megyei telkekből csak 15 millió forintnyira lett volna szükség az M4-es megépítéséhez. Ez korábban már a számvevőknek is feltűnt, az ÁSZ augusztus végén elkészült jelentése is kiemelte, hogy 182,89 hektáros földterületből az M4-es gyorsút építéséhez mindössze 10,31 hektár szükséges. Az ügyészek a csere kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen. A főügyészség most közölte azt is: a szakértői vélemény megállapításairól tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, továbbá az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottságát, valamint az ügyben ugyancsak vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket.

Oszkó Péter pénzügyminiszternek személy szerint is több aggálya van a sukorói ügylettel kapcsolatban, a folyamatban lévő eljárások végigvitele és egyeztetése indokolt. A pénzügyminiszter az MTI-nek adott telefoninterjújában elmondta: "szeretnék már a jövő hétre döntést hozni arról, hogy milyen típusú jogi eljárásban tudjuk az üggyel kapcsolatos aggályokat tisztázni". A pénzügyminiszter hangsúlyozta: "remélem lesz módunk arra, hogy ennek az értékbecslésnek a részleteiről meg tudjunk győződni és össze tudjuk hasonlítani korábbi értékelésekkel.

Tiszaderzs: újabb szocialista ex-polgármestert gyanúsítanak

Vádat emelt a Szolnoki Városi Ügyészség Tiszaderzs volt szocialista, ma már független polgármestere ellen. Herédy Dezsőt sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolják. Az 1300 lakosú településen tavaly indítottak csődeljárást, de a több mint 50 millió forintos - nagyrészt banki - tartozást még mindig nem tudta kifizetni az önkormányzat. Az egyik volt független képviselő is azt mondja, a polgármester miatt jutott csődbe Tiszaderzs. „Gyakorlatilag mindent elkótyavetyélt volna a falutól, ami a falu tulajdonát, illetve a törzstőkéjét képezte volna” – mondta Szomor Csaba volt önkormányzati képviselő. A képviselő-testület többsége végül feljelentette a polgármestert. Az ügyészség három, vagyon elleni bűncselekmény miatt emelt vádat, sikkasztás és hűtlen kezelés bűntette miatt.

Hévízi mutyi

Ismeretlen tettes ellen, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és hanyag kezelés gyanúja miatt tettek feljelentést hévízi önkormányzati képviselők a gyógyfürdő vélt gazdálkodási gondjai miatt – közölte a Fidesz hévízi elnöke.Papp Gábor elmondta: a Zala Megyei Főügyészségen és a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon tettek feljelentést négyen a Sikeres Hévízért önkormányzati képviselőcsoport nevében a hozzájuk eljuttatott adatok, dokumentumok birtokában. Mindezt azt követően, hogy két hete a Hír TV bemutatott egy műsort (Célpont), amely szerint a gyógyfürdő elmúlt három évének gazdálkodása visszásságokra utal, egyebek mellett túlságosan magas a hitelállománya. A képviselő úgy fogalmazott: a tévéműsorban látottak, továbbá a nekik eljuttatott számlamásolatok, információk alapján „esetlegesen büntető törvényi tényállásokat kimerítő cselekmények bennünk a csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés elkövetésének lehetőségét vetik fel”. Ezeket az információkat összegezték és kedden eljuttatták a hatóságokhoz. Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. – korábban kht. – ügyvezető igazgatója alapvetően politikai támadásnak minősítette a feljelentést.

Hűtlen kezelés Nyíregyházán?

Büntető feljelentést tesznek a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt ellen, ezt Vinnai Győző frakcióvezető és Marinka Viktor önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP) jelentette be. A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. ügyében folyik a vizsgálat, amit a Fidesz azért indítványozott, mert szabálytalanságokról szerzett tudomást a cég működésével kapcsolatban. Az ügy lényege, hogy 2005-ben az önkormányzati tulajdonban lévő Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. szerződést kötött a szintén önkormányzati tulajdonú Nyírinfo Kht.-val. A szerződés szerint a Nyírinfo Kht.-nak egy kontrolling szofvert kellett elkészíteni a Sóstó Zrt. részére. A szerződés 52 millió forintról szólt. A szerződés magában foglalta az igények felmérését, a szofver kifejlesztését és a Sóstó Zrt. dolgozóinak betanítását a szofvert kezelésére. Nem sokkal a szerződés megkötése után kezdődtek a furcsaságok. A Sóstó Zrt. ugyanis átutalt előlegként 39 millió forintot, tehát a teljes szerződésösszeg több mint háromnegyedét. Ezek az összegek már 2005-ben kifizetésre kerültek, pedig a munka csak 2006 novemberében fejeződött be. Ráadásul az elkészült szofver sosem került használatba, a dolgozók oktatása sem történt meg, a Sóstó Zrt. mégis kifizetett érte közel 15 millió forintot!

A vádlottak padjára kerülhet az SZDSZ-es expolgármester

Újabb szabad demokrata politikus kerülhet a vádlottak padjára. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerint Balmazújváros volt SZDSZ-es polgármestere megalapozottan gyanúsítható hűtlen kezeléssel. Gál István a nyomozóhatóságok szerint nem tud hiánytalanul elszámolni a szennyvízberuházás során felhasznált 3,5 milliárd forinttal, a gyanú szerint az expolgármester hatvanmillió forintnyi kárt okozott a településnek még 2005-ben. A hűtlen kezeléssel gyanúsított SZDSZ-es politikus a történtek ellenére a közpénzek közelében maradt - jelenleg a MAG Zrt. észak-alföldi képviseletén, Debrecenben dolgozik. Pályázati tanácsadóként a többi között az a feladata, hogy az uniós támogatásokat „hatékonyan, átlátható módon és ügyfélbarát hozzáállással” juttassa el a hazai vállalatokhoz.

Elítélték Dombóvár szocialista polgármesterét

A Tolna Megyei Bíróság hivatali visszaélés és személyes adatokkal visszaélés bűntette miatt elsőfokon elítélte Dombóvár MSZP-SZDSZ-es polgármesterét, Szabó Lórándot. A politikust a bíróság 120 ezer forint pénzbírságra ítélte, s kötelezte, hogy térítse meg a perköltséget. Szabó fellebbezett az ítélet ellen. Ismeretes: a városvezető 2008 januárjában tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, mert egy internetes fórumon rágalmazó írások jelentek meg róla. Közvádas eljárást indított arra hivatkozva, hogy közszereplő. A nyomozás idén áprilisban lezárult, majd magánvádas eljárásként folytatódott. Az erről küldött értesítést a polgármester sokszorosította és eljuttatta baloldali képviselőtársainak. Ezzel egy le nem zárult nyomozás adatait, köztük személyes adatokat tett közzé. Nem ez volt egyetlen eset, amikor Szabó a közérdeklődés középpontjába került. A polgármester volt az a városvezető, aki kétmillió forinttal és egy tanácsnoki állás ígéretével próbálta rávenni az őt rágalmazással feljelentő fideszes politikust, hogy vonja vissza magánindítványát.

Dombóvár: rabosították a szocialista polgármestert

Rabosították hétfőn a rendőrségen Dombóvár polgármesterét. Szabó Lorándot vesztegetéssel gyanúsítják, miután 2 millió forintot és egy tanácsnoki állást ajánlott az egyik ellenzéki képviselőnek, ha eláll az ellene indított bírósági pertől. A szocialista városvezető a rendőrségen elismerte a vesztegetés tényét, de azt mondta fenyegetettség hatására cselekedett. A nyomozás fokozott ügyészségi felügyelet mellett folyik, befejezésének várható ideje május 10-e. A szembesítés után Szabó Lorándot rabosították, fényképe és ujjlenyomata belekerült a bűnügyi nyilvántartásba.

Ismeretes: Dombóvár szocialista polgármestere első fokon elveszítette a rágalmazási pert az egyik fideszes önkormányzati képviselővel szemben. Szabó Loránd pénzt és pozíciót kínált Naszvadi Balázsnak a magánvádas indítvány visszavonása fejében. A pénz átadását a Hír Televízió rejtett kamerával rögzítette. A Fidesz lemondásra szólította volna fel Szabó Lorándot, de a szocialisták nem engedték az önkormányzati ülés napirendjére venni az indítványt.

Dunaújváros: újabb szocialista polgármestert gyanúsítanak

A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja a dunaújvárosi polgármester, Kálmán András (MSZP) ingatlanügyét. A Fejér megyei főügyészség szerint a politikus megalapozottan gyanúsítható különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, de mivel az érintett országgyűlési képviselő, mentelmi joga van. Emiatt az ügy a Központi Nyomozó Főügyészségre került át április elején - értesült a Magyar Nemzet. Egy frissen alakult cég, a Pentele Kft. részben az önkormányzattól, részben gazdálkodóktól négyzetméterenként 800-900 forintért vette meg azt a dunaújvárosi földterületet, amelyet a művelés alóli kivonás után négyzetméterenként 3100 forintért adott el a Hankook gumigyártó cégnek. Az ügylettel a lap szerint mintegy 300 millió forintos kár érhette a várost, mivel az önkormányzat még az adásvétel előtt kiszállt a Pentele Kft.-ből, és a cégbe apportált 20 hektáros területe után csupán a művelés alóli kivonás előtti értéket kapta meg.

Balmazújváros: Gyanúsított lett egy újabb SZDSZ-es

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúsítottja lett Gál István, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat SZDSZ-es képviselője, Balmazújváros volt polgármestere. A nyomozás három gyanúsított ellen folyik hűtlen kezelés miatt. Az eddigi adatok szerint egy 2004 és 2006 közti, 3,5 milliárd forintos szennyvízberuházásnál a város vezetése olyan pénzügyi döntéseket hozott, amelyek hátrányosak voltak a településre nézve, ezzel 66 millió forint kárt okoztak. Balmazújváros jelenlegi, fideszes polgármestere, Tiba István tájékoztatása szerint szakértőket kért fel a 2006-os önkormányzati választás után a beruházások dokumentumainak áttekintésére. A szakértők arra jutottak, hogy törvénytelenségek történtek a szennyvízberuházás során, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Gál István szerint azonban "koncepciós feljelentés" alapján folyik az eljárás.

Szeged: stadionpóker milliárdokért

Úgy tűnik újabb futballstadion tűnik el Szegeden, de a tervek szerint részben megújul, továbbá rendezvénycsarnokot és uszodát is kezdenek építeni. Az önkormányzat és a beruházásokban főszerepet játszó vállalkozó sportlétesítmény-fejlesztésről beszél, de a kritikusok szerint ingatlanspekulációról van szó, és ellehetetlenítik a város futballját. Annyi biztos, sok milliárdos ingatlanokról és befektetésekről van szó, miközben a mögöttük lévő cégcsoport egy még meg sem szerzett telket ajánl fel egy csereüzletben. A tulajdonos, az önkormányzat pedig szinte bevallottan látszatpályázatot ír ki a szóban forgó területre, noha még évekig nem is értékesíthetné azt. A figyelem középpontjában egy sportingatlan áll, amelyet a városvezetés készséggel minősítene át a vállalkozó kedvéért.

Szeged: bonyolult ingatlanügy

A történetnek három szereplője van: Szeged megyei jogú város, a Szeviép ingatlanfejlesztő és -befektető csoport, valamint a Szegedi Vasutas Sportegyesület (Szvese). Az üzlet tárgya pedig két sportpálya, a város tulajdonában lévő Tisza-parti stadion és a Szvese-aréna. A Szeviép meg kívánja szerezni a Szvese-pályát. Csakhogy a sportlétesítmény 2012-ig elidegenítési tilalom alatt áll, egyszerűen megvenni tehát nem lehet. Viszont van egy olyan tulajdonsága, amely igen vonzóvá teszi a befektetőnek: a város kereskedelmileg egyik legfrekventáltabb területén helyezkedik el, a szegedi fő közlekedési útvonalak egyik csomópontjában, közvetlenül az M5-ös autópályára kivezető út mellett. A terület szakértők szerint a hasznosítástól függően akár kettő-öt milliárd forintot is érhet. A Szeviép-csoport viszont olyan lehetőséggel állt elő, amelynek nyomán egymilliárdért juthat hozzá. Ehhez kell a szocialista vezetésű város segítsége is: Szegednek is van egy saját sportpályája, ez a Tisza-parti stadion. A Szeviép elképzelése az, hogy a várostól megveszi a Tisza-parti stadiont nagyjából 700 millió forintért, és ezt a pályát (plusz 230 millió forint készpénzt) odaadja Szvesének. A jelenleg még a város tulajdonában lévő stadion lenne tehát az a cserealap, amely a Szeviépet hozzájuttatná a kitűnő helyen lévő Szvese-pályához. Az önkormányzat képviselő-testülete tavaly decemberben döntött a pályázat kiírásáról, amely idén februárban meg is jelent. A bírálóbizottság elnöki tisztét a város gazdasági alpolgármestere, Szentgyörgyi Pál foglalta el. A pályázatra egyedül a Szeviép vezette konzorcium jelentkezett. Az ügy érdekessége, hogy a Tisza-parti stadion értékesítési pályázatáról döntő, 2007. decemberi városi közgyűlés előtt hat hónappal Szentgyörgyi már biztosan tudta, hogy a Szeviép lesz a befutó. 2007 júniusában rendkívüli közgyűlést tartott a Szvese, amelyen megjelent Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester és Pistrui László, a Szeviép egyik tulajdonosa. Mindketten arról győzködték a nehéz helyzetben lévő vasutas sportklubot, hogy menjen bele az üzletbe. Azt, hogy a város kizárólag a Szeviépre szándékozik kiírni az értékesítési tendert, a már említett, 2007. júniusi Szvese-közgyűlésen készült videofelvétel a tanúsítja, amelyből az is kiderül, az alpolgármester tudatában van annak, hogy az eddig tisztán sportcélú Szvese-pályán a Szeviép kereskedelmi tevékenységet is kíván folytatni. A hivatalos magyarázat szerint egyébként a szegedi városvezetés fejleszt, mert a Szeged–Szeviép–Szvese-üzlet nyomán pénz áll a házhoz, amelyből sportuszoda épülhet. A Szeviépre kiírt pályázat elbírálási határideje másfél hónap múlva jár le.

Miskolc: sógoré a mélygarázs

A miskolci Hősök terén 240 autó befogadására alkalmas mélygarázs építését tervezte a Káli Sándor vezette önkormányzat. A vélhetően irányított pályáztatás után a Csordás Mihálynak, Káli Sándor sógorának irányításával működő P+R Logistic Kft. és az FK Raszter nevű cég alkotta konzorcium kezdte el, s fejezte be az építkezést. Ráadásul a Hősök terén maradt még egy 1600 négyzetméternyi ingatlan, amelyet pályáztatás nélkül adtak el 12 ezer forintos négyzetméterenkénti áron a rokoni alapon működő konzorciumnak. A Fidesz miskolci frakcióvezetője az ügy kapcsán arra hívta fel a figyelmet,hogy kevesebb mint húszmillió forintért egy miskolci családi házat sem lehet venni, a belvárosban pedig szinte ingyen jutottak hozzá ahhoz a területhez, ahová szállodát terveznek.

Sopron: Waltergate-ügy

A korábbi soproni polgármester, Walter Dezső és gyermekeinek tulajdonában álló cég a forgalmi érték (58,4 millió) egyharmadáért (18,9 millió) szerzett meg belterületi soproni ingatlant. A pályáztatás nélküli ingatlan eladásáról szóló szerződést az önkormányzat részéről maga a polgármester, a cég részéről pedig a fia, Walter Dezső György ügyvezető írta alá.

Szombathely: városvezetés szocialista módra

Az APEH által közzétett, nem jogerős adóslistán rajta van a budapesti székhelyű Rébusz 2.0 Iskolaszövetkezet is, amely Czeglédy Csaba szombathelyi MSZP-s alpolgármester cégéhez, a Humán Operátor Kft. által jelzett cégcsoporthoz kapcsolódik. A szerveződés elődje, a Rébusz Iskolaszövetkezet évekkel ezelőtt komoly köztartozást halmozott fel, végül fel is számolták. A Rébusz Iskolaszövetkezethez egyébként olyan, akkoriban aktív és egykori MSZP-s politikusok voltak köthetők 2001-ig, mint Gyebrovszky János szombathelyi szocialista képviselő vagy Gerencsér Andrea MSZP-s megyei képviselő. Czeglédy Csaba jelenlegi szombathelyi MSZP-s alpolgármester pedig a Rébusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetője volt, akit az ott elkövetett csalások miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Veszprém Megyei Bíróság.

Czeglédy Csaba neve már ismerősen csenghet a közvélemény előtt, méghozzá a szombathelyi önkormányzat hetilapja, a Savaria Fórum kiadói jogának privatizációja kapcsán. A helyi kormánypárti többségű képviselő-testület annak ellenére döntött a Czeglédy Csabával összefüggésbe hozható Promed Média Kft. pályázata mellett, hogy a város közbeszerzési bizottsága nem foglalt állást egyik ajánlattevő mellett sem. Végül ideiglenes intézkedésként a Közbeszerzési Döntőbizottság megtiltotta Szombathely önkormányzatának, hogy a város közszolgálati hetilapjának kiadása, szerkesztése, megjelentetése, terjesztése tárgyú közbeszerzési eljárását lezáró szerződést megkösse. Ipkovich György polgármester (MSZP) azonban éppen azon a napon, július 20-án mégis aláírta a szerződést. Az ügyben valószínűleg a bíróság mondja ki a végső szót.

Salgótarján: Karakasev-ügy

Karakasev Anna salgótarjáni szocialista önkormányzati képviselő azt követően mondott le vezetői megbízásáról, közalkalmazotti jogviszonyáról, majd közgyűlési mandátumáról is, hogy egy vizsgálat kiderítette: több ponton megsértette a számviteli fegyelmet és a pénzügyi előírásokat. Karakasev Anna, a közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke főállásban az Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának (OIGSZ) vezetője volt. Az intézménynél a 2006 októberében megalakult új összetételű önkormányzat vizsgálata tárta fel a gazdálkodással összefüggő szabálytalanságokat. Az ügyészség ennek nyomán 2007 tavaszán jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, a nyomozás lefolytatásával pedig a salgótarjáni rendőrkapitányság nyomozó osztályát bízta meg. A történteket követő hónapban a szaktárca Karakasev Annát önkormányzati és kistérségi koordinátorrá nevezte ki. Ugyanakkor egy év elteltével jogerőre emelkedett az MSZP korábbi salgótarjáni frakcióvezetőjének büntetése, amelyet két és fél millió forint elsikkasztásáért róttak ki rá a Nógrád Megyei Bíróságon. A városi bíróság egyrendbeli, jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt tíz hónap börtönbüntetésre és százezer forint pénzbírságra ítélte a szocialista politikust.

Vác: szocialista közbeszerzési gyakorlat

Komoly vita bontakozott ki a váci önkormányzat pénzügyi és ellenőrzési bizottságának 2008. február 14-i ülésén arról, hogy egy, a városi sportintézményeket érintő beszerzésről ki írja ki a pályázatot: az adott intézmény vagy az önkormányzat szakbizottsága. Lukács Ilona, az ellenőrzési bizottság külsős tagja, az előző képviselő-testület MSZP-s képviselője, aki jelenleg a város működtetésében álló Tourinform Irodát vezeti, a jegyzőkönyv tanúsága szerint azzal érvelt, hogy az előző ciklusban sem az intézmény igazgatója írta ki a pályázatot, hanem a közbeszerzési bizottság. Ennek akkori és mai vezetője Bóth János, Vác MSZP-s polgármestere. Lukács Ilona a vita hevében meglepő vallomást tett: mint kifejtette, annak idején „Ferjancsics úr (2002 és 2006 között MSZP-s alpolgármester, a közbeszerzési bizottság tagja) kijelentette, hogy ez a bt. lesz, aki megnyerte”. A Lukács Ilona megjegyezte, „sok ismerőse szeretett volna belemenni, mert ez egy jó üzlet, de hiába próbált utánajárni a dolognak, azt a választ kapta, hogy ez már eldőlt”.

Kartal: bevált módszer a túlszámlázás

Kartal, a Kovács László szocialista polgármester által irányított Pest megyei település 2006 nyarán 16 millió forintért újította fel a helyi sportklub létesítményeit. Az akkori testület a gázközmű vagyon eladásából befolyt 8,9 millió forintot, és a Belügyminisztérium 7 milliós pályázati pénzét fektette a felújításba. Azonban 2007 elején a sportvezetőségi tagok közül többen megemlítették, hogy ezt az összeget valójában nem fordították az eredeti célokra. Ennek alapján a jobboldali többségű képviselő testület egy igazságügyi szakértővel készíttetett egy vizsgálati anyagot, amely alátámasztotta a gyanút. Így 2007 őszén a kartali önkormányzat ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.

A Hír Televízió birtokába került szakértői anyag több milliós túlszámlázást és szabálytalan közbeszerzést állapított meg. A tavaly óta fideszes többségű önkormányzat szeptember 13-án döntött a feljelentésről. Az indítványt megszavazta a szocialista polgármester is. Az ügyben a televízió munkatársai megkeresték a nagyközség első emberét. Kovács László azonban azt mondta: nem kíván a Hír Televízió kérdéseire válaszolni.

Nem ez az első pályázati botrány a Pest megyei településen. A Pro Régió Ügynökség nyáron ellenőrizte az önkormányzatok által elvégzett útfelújításokat, és megállapította, hogy a felújítások egy része nem a pályázatnak megfelelően valósult meg. Ezért a támogatás részbeni vagy teljes visszafizetését kérte 10 településtől, köztük a Kartaltól is.

Kiskunhalas: elavult diszkólámpák többszörös áron

Elavult, évek óta nem forgalmazott fény és hangtechnikai berendezéseket szerzett be a Disco Magic Kft. abból a 25 millió forintos uniós támogatásból, amelyet a kis- és középvállakozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztésére kiírt pályázaton nyertek. A kiskunhalasi Dance Tuning Discót üzemetető cég a számlák szerint például olyan videokivetítőt vásárolt több mint 18 millióért, amely évek óta nincs forgalomban, használt ára pedig 1,5-2 millió forint körül mozog. Egyébként a kiskunhalasi diszkó pályázatát is segítő kistérségi megbízott, nem volt más mint, Weiszenberger László.

Fót: jól jövedelmező patikaüzlet

Új egészségházakba telepít patikahálózatot egy cég, amellyel Pest megyében több település is szerződést kötött. Fóton és Tolnán MSZP-s képviselők is érdekeltek az üzletben. Sokat mondó, hogy Tolnán a Szirt Invest az egészségház céljára a Reiter Antalné képviselő résztulajdonában álló házat vásárolta meg 37 millió forintért. Reiterné korábban szocialista színekben ült a testületben, jelenleg a MSZP népi platformjának elnökségi tagja, a megyei nőtagozat elnöke, de az önkormányzatban már nem a pártját, hanem a Civil Voks Egyesületet képviseli.

Fóton hasonlóképpen fektetett be a Szirt Invest, ugyanezt a konstrukciót ajánlotta, január 31-én pedig megkötötték a szerződést. - A dokumentum érdekessége, hogy Bartos Sándor alpolgármester nevét gépelték az utolsó oldalra, de nem ő írta alá, hanem Földi Pál alpolgármester. - Az új egészségházat Takács István, a területfejlesztési bizottság külsős MSZP-s tagjának családi házából alakítják majd ki, aki elfogadta a befektető vételi ajánlatát. Ráadásul Tolnához hasonlóan Fóton is fellelhető az MSZP népi platformjának egyik elnökségi tagja: Fekete Zoltán, a fóti MSZP elnöke. Fia, Fekete Roland tavaly még a platform elnöki tisztét töltötte be, élettársa pedig a Tolnáról ismerős Reiter lánya, Reiter Gyöngyi, aki pedig múlt októberig vezette a Civil Voks Egyesületet, korábban Fekete Roland alelnökletével. "A Szirt Invest Kft. vezetője nem a barátom. Ismerem, ezt természetesen nem tagadom. Ez miért baj?… Az első egészségügyi bizottsági ülés ideje alatt külföldön volt a kft. vezetője, és megkért, hogy a legnagyobb nyitottsággal képviseljem az ülésen" – reagált a történtekre Fekete Zoltán.

Győr: zsarolás és összeférhetetlenség

Zsarolással kényszerítette a romákat az MSZP melletti kampányolásra 2002-ben és 2006-ban is egy győri szocialista politikus - mondta el a Hír Televízió híradójának a Mosonmagyaróvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Pádár László, aki tanácsadója volt Teleki Lászlónak, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős államtitkárának a roma közmunkaprogramból szerzett minimálbérük elveszítésével fenyegetett meg több mosonmagyaróvári cigányt is.

Közmunkájuk elvesztésével fenyegette Pádár László, a győri MSZP elnökségi tagja, önkormányzati képviselő a romákat, ha nem kapcsolódnak be aktívan a szocialisták 2002-es és 2006-os kampányába - állítja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat mosonmagyaróvári elnöke. Horváth Elemér elmondása szerint: Pádár arra használta őket, hogy feleségét bejuttassa a megyei közgyűlésbe.

A kormányzati körökben is járatos Pádár László egyébként több millió forint közpénzt is juttatott 2005-ben a roma kisebbségi önkormányzat elnökeként annak a megyei cigányok érdekvédelmi szövetségének (CÉSZ), amelynek ugyancsak ő volt az elnöke, a fia pedig az elnökhelyettese. A megállapodásokat közösen írták alá. Pádár nem tartja összeférhetetlennek a közpénzek átutalását. „A Közigazgatási Hivataltól egyetlen egy esetben sem érkezett törvényességi kifogás" - fogalmazott Pádár.

A győri roma önkormányzat új vezetése bírósághoz fordult. Az testület elnöke Horváth Attila elmondta: korábban felszólították Pádár Lászlót, hogy a 2006-ban a kisebbségi önkormányzat és a CÉSZ között létrejött megállapodásban foglalt 800 ezer forintról számoljon el, de ennek nem tett eleget, ezért tettek jogi lépéseket. A roma vezetők szerint Pádár mögött komoly kormányzati kapcsolatok álltak, így tehette meg, hogy több százezer forintról nem számolt el, s hogy a megyei cigányokat felhasználta az MSZP és saját maga politikai haszonszerzésére.

Orosháza: gyanús ingatlanbiznisz

Németh Béla Orosháza jelenlegi polgármestere ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Békés Megyei Főügyészségen még 2007 őszén. Szerinte ugyanis a településen ingatlanpanama zajlott, amelynek haszonélvezője 400 millió forintot könyvelhetett el.a vitatott terület valamikor állami tulajdon volt, amire a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nyilvános árverést hirdetett, amelyen az ingatlan 12,07 millió forintért kelt el. A vevő a gödi B. Roland volt, aki három hónap múlva a telek egyszázaléknyi tulajdonrészét eladta a budapesti G. Károlynak. Újabb három hónap múlva a tulajdonlási arány különös módon megfordult, immár G. Károly lett a telek 99 százalékos birtokosa, majd megszerezte az egyszázaléknyi hányadot is. Itt jön képbe Fetser János, a város előző szocilaista polgármestere, aki az előbb említett pesti úrral közösen, de magánszemélyként kérelmezte a telek „kereskedelmi célú felhasználását” az önkormányzatnál. Ismét tulajdonváltozás következett, 2005-ben a fővárosi Kárpátimmó Kft.-é lett a telek. A társaság mögött a budapesti T. Lászlóné és a Zips Ansalt liechtensteini off-shore cég áll. Végül a 3,9 hektár volt állami földterületet, mellé magánszemélyektől további 2,4 hektárt két éve vette meg a Tesco. Csak közben megnőtt az értéke, hiszen 450 millió forintot adott érte az áruházlánc. Orosháza jelenlegi polgármestere sajtótájékoztatóján azt állította: a magánszemélyektől az állami telek volt tulajdonosa, G. Károly és T. Andrea, Fetser János akkori polgármester fiának élettársa vásárolta fel a földterületeket.

És Budapestet még nem is említettük…

Forrás: www.korrupedia.hu

NEM A BAJNAI CSOMAGRA!

HOVÁ TŰNIK A PÉNZ ÉS MIT VESZ EL ÖNTŐL A BAJNAI-KORMÁNY?

VISSZAÉLÉSEK ÉS MEGSZORÍTÁSOK

VISSZAÉLÉSEK:

Önnek is joga van tudni, hogy a börtönben ülő MSZP-s politikus, Hunvald György a fogvatartása óta is havi egymillió forintot tesz zsebre.

MEGSZORÍTÁSOK:

Eközben a Bajnai-kormány minden idős embertől újra elvesz több tízezer forintot, hiszen összesen 80 milliárd forintot von el a nyugdíjasoktól.

VISSZAÉLÉSEK:

Önnek is joga van tudni, hogy a két éve előzetes letartóztatásban lévő

MSZP-s Zuschlag János és fantomszervezetei 75 millió forint pályázati

pénzt tettek zsebre.

MEGSZORÍTÁSOK:

Eközben a Bajnai-kormány a legelesettebbektől vonja el a pénzt: 75

millió forintot vesz el a mozgássérültek támogatásából.

VISSZAÉLÉSEK:

Önnek is joga van tudni, hogy a milliárdos Veres János, volt

pénzügyminiszter 183 ezer forintnyi étkezési utalványt kapott.

A Gyurcsány–Bajnai-kormány miniszterelnöki hivatalának öt állami

vezetője között 1,5 millió forintnyi étkezési támogatást osztottak szét.

MEGSZORÍTÁSOK:

Eközben a Bajnai-kormány az iskolás gyermekektől több tízezer forint

menzapénzt vesz el. Összesen 17 milliárd forintot vonnak el a gyermekétkeztetés támogatásából.

VISSZAÉLÉSEK:

Önnek is joga van tudni, hogy az MSZP-s Hagyó Miklós által

felügyelt BKV-nál az elmúlt években 3 milliárd forintot fizettek ki végkielégítés címén.

A BKV tisztázatlan tanácsadói szerződései ügyében pedig már több büntető feljelentés is született.

MEGSZORÍTÁSOK:

Eközben a Bajnai-kormány 1,8 milliárd forintot vesz el a tűzoltóságtól, így megnő a veszélye, hogy baj esetén nem érkeznek időben a tűzoltók.

VISSZAÉLÉSEK:

Önnek is joga van tudni, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány által támogatott sukorói kaszinóépítéssel kapcsolatos földcsereügylettel

az adófizetőket 600 millió forint kár érte.

Az ÁSZ jelentése nyomán már az ügyészség is nyomoz.

MEGSZORÍTÁSOK:

Eközben a Bajnai-kormány a mentőktől 400 millió forintot vesz

el, ezért még kevesebb mentő lesz az utakon. Rosszullét vagy baleset esetén egyre többször késhet a segítség.

VISSZAÉLÉSEK:

Önnek is joga van tudni, hogy Kóka János minisztersége alatt

a MÁV privatizációja során sikerdíjként 2 milliárd forintot kapott

egy ismeretlen budapesti cég. A MÁV-székház eladásának

körülményeit a rendőrség és az ügyészség vizsgálja.

MEGSZORÍTÁSOK:

Eközben a Bajnai-kormány több tízmilliárd forintot vesz el a vasúttól.

Újabb vonalak szűnnek meg, városok, falvak válnak elérhetetlenné vonattal.

VISSZAÉLÉSEK:

Önnek is joga van tudni, hogy Oszkó Péter, a Bajnai-kormány

pénzügyminisztere 400 milliót érő budai villáját jogszabályellenesen

építi. Az ügyben az illetékes építési hatóság vizsgálatot indított.

MEGSZORÍTÁSOK:

Eközben a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter tízmilliárdokat vesz el az egészségügytől. Emiatt kórházakat

zárnak be, műtéteket halasztanak el, egyre hosszabbak lesznek a várólisták.

A JÉGHEGY CSÚCSA:

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Köztársaság legfőbb pénzügyi

ellenőrző szerve. Az ÁSZ legutóbbi jelentéséből megdöbbentő képet

kaphatunk arról, hogy mi is gyengítette le Magyarországot a Gyurcsány–

Bajnai-korszakban. Kiderül, hogy hol és hogyan tűnnek el a közpénzek

hazánkban.

Az ÁSZ jelentése és a folyamatban lévő vizsgálatok egyre több visszaélésre derítenek fényt. Ma még csak a jéghegy csúcsa látszik, de már ennyiből is kezd világossá válni, miért adósodott el az ország, miért

vesz föl a kormány újabb és újabb hiteleket, miért nem jutunk egyről a kettőre.

Önnek is joga van tudni, hogy mi történik ebben az országban.

Önnek is joga van tudni, hogy hová tűnik el a pénz.

Bajnai „Marionett” Gordon véget akar vetni a korrupciónak és még programja is van hozzá. Vagyis ismét MSZP-s „korrupciós cirkusz” indult útnak, a kedves állampolgárok nagy „örömére”. Mindezt teszik úgy a balosok, hogy lassan megalapíthatnák a „börtön-szocialista” frakciót a Markóban. Még, hogy ők a korrupció ellen…nagyon édes…

Tehát „Az MSZP és a Korrupció!” című világszám első felvonásának artistái:

Tóth Károly (MSZP): "Tiszta szívből utálom a korrupciót, mert ráment az MSZP."

Karsai József (MSZP): "Balatonőszöd óta jobban hazudunk."

Szili Katalin (MSZP): "A szocialista párt azért veszítette el a szerethetőségét és a társadalom bizalmát, mert morálisan megkérdőjelezhető helyzetekbe került."

Lendvai Ildikó (MSZP): "Nem akarjuk az SZDSZ nyakába varrni a BKV által szimbolizált gondokat, ami eddig történt a fővárosban, az közös felelősség."

Hegyi Gyula (MSZP): "Az MSZP ellen összehordott, általánosító korrupciós vádak egy része könnyen megcáfolható. Más esetekben sajnos jogos a vád."

Nádas Péter: "A Magyarországot hosszú időn át kormányzó baloldal is csődöt mondott, a liberálisok is kudarcot vallottak. Mind korruptak."

Népszabadság: "(A jobboldalt) a másik oldal segíti hatalomra. Gyávasággal, kulturálatlansággal és mindenekelőtt: a korrupcióval."

Medgyessy Péter: "Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel."

Békesi László: "Az MSZP nem fog változni. Lehetetlen, alkalmatlan párt."

Lendvai Ildikó (MSZP): "Szégyen, ha magunkon hagyjuk a bélyeget. Utálom, ha mások helyett kell szégyenkeznem, és elegem is van belőle."

És a best of:

Bacher Iván (Népszabadság): "Ahol felbukkannak, ott lopás esik. Metró: lopás. MÁV: lopás. Posta: lopás. Autópálya: lopás. BKV: lopás. Villamos művek: lopás. Margit híd: lopás. És ez itt, a hetedik kerület: lopás."

Második felvonásban az egyéb „börtön jellegű” szocialistákról se feledkezzünk meg: Zuschlag, Kaszab, Kabai, Hunvald, és még sokan mások... Bár ők most nem nyilatkoznak mert dutyiban vannak. De majd egyszer biztosan meghívják őket is a „Hal a tortán”-ba rácsos sütit sütni.

Ja, majd elfelejtettem, mi is van azzal a börtön zuhannyal Miavecz „Mijen” Jenő és Cserép „cserepj” János? Egy kissé képzavarban vannak az urak… Tényleg, nincs más dolguk, mint gusztustalan fantáziájukat itt túráztatni? Még, hogy hajolgatni a börtön zuhanyzóban és valami hátsó támadástól tartani! Nem szégyellik a magukat az „urak”?

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének tiszteletére hétfőn és kedden az „Aki magyar velünk tart” című dokumentumfilmet vetítjük, vendégünk Sára Sándor.

Program:

Október 26. hétfő, 20 óra: „Aki magyar velünk tart” című dokumentumfilm első részének vetítése

Október 27. kedd, 18 óra: „Aki magyar velünk tart” című dokumentumfilm második részének vetítése, majd beszélgetés a Kossuth-díjas filmrendezővel, Sára Sándorral

Helyszín: Esztergom, Művelődési Ház, Imaház u. 2/A

A rendezvényre a belépés díjtalan!

Szeretettel várjuk!

Tisztelettel meghívjuk Önt 2009. szeptember 30.-án, szerdán 18 órára a

Technika Házában (Imaház u. 2/A) megrendezésre kerülő

VIII. Esztergomi Polgári Estre,

melynek vendégei ezúttal

Duray Miklós

író, politikus, az MKP stratégiai alelnöke

és

Szigeti László

az MKP volt oktatásügyi minisztere

lesz.

A rendezvényre a belépés díjtalan!

Az esztergomi Fidelitas szervezete és a párkányi MKP Via Nova ICS csoportja határozottan elítéli, hogy a Robert Fico vezette szlovák kormány durván provokálta a két ország lakosságát, amikor a Magyar Köztársaság elnökét Sólyom Lászlót nem kívánatos személynek nyilvánította Szlovákiában. Egyazon katonai és gazdasági szövetség tagjai közt az ilyen politikai megnyilvánulás megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. A szlovák kormány ezen lépésével egyúttal az Európai Unió szellemiségével és értékrendjével szemben is vétett, amikor belpolitikai haszonszerzés érdekében cselekedett, hogy a szélsőséges szavazók szimpátiáját megnyerje.

A Fidelitas esztergomi és az MKP Via Nova ICS párkányi csoportjainak tagjai továbbra is szilárdan hiszik, hogy a Robert Fico és Ján Slota nevével fémjelzett politika nem azonos a szlovák polgárok többségének véleményével. Őszintén reméljük, hogy a Fico-kormány politikai ámokfutása a következő országos választásokkor véget ér, ezzel elősegítve a normális európai politizálás lehetőségét a két ország közt.

Heer Ádám

Fidelitas esztergomi és Komárom-Esztergom megyei elnöke 

Környi Zoltán

MKP Via Nova ICS párkányi elnöke és Nyitra megyei alelnöke

Esztergom – Párkány, 2009. augusztus 22.

A nyári szünet és a politikai uborkaszezon vége felé lassan el kell kezdeni gyűjteni az erőt testben és lélekben is az őszi feladatok előtt. Ebben a nem túl meleg nyárban azért remélem mindenkinek sikerült egy kicsit kipihennie magát. Szent István ünnepe és a nagy tűzijátékozgatás előtt olvassátok el ezt a Sajó Sándor verset.

Azt hiszem, van mit tanulni belőle. Itt is, ott is.

Bár tudjuk, hogy ott a másik oldalon nem nagyon értik ezeket az értékeket (se). És azt is meg kell jegyezni, hogy az EU-s választási pofon óta még a nemzeti értékeink köpködői és sutba dobói is igyekeznek némi piros-fehér-zöld trikolorba csomagolni éppen aktuális hazug böffeneteiket.

Éppen ezért is javaslom, vegyük komolyan Sajó Sándor évszázados figyelmeztetését.

Sajó Sándor: A SZABADSÁG ÜNNEPÉN

Zászlók lobognak, szónokok beszélnek,

A honfi érzés, im, hogy fölhevül!

De a szabadság örök istenének

Csak szóban áldoz rendületlenül…

Merõ szokássá lett a szent imádság,

Népét a költõ ettül óvta bár,

S melynek rég lessük büszke szárnyalását,

Szabadságunk csak tört szárnyú madár…

Míg himnuszt zengünk hõseink korának,

Arcunkba vág a szégyen ostora;

S míg örök vágyunk megújulva árad,

Lelkünkbe zúg egy zordon szó: soha!…

– Szállhatsz a múltba, szent emlékezetre,

Rajongva léted szent eszményiért:

De rút valóság kacag a szemedbe,

Hogy ünnepelned, népem, nincs miért…

Majd egyszer!… majd ha ösvényedre gátul

Zord tilalomfa többé nem kerül,

Ha szíved, mely most titkolt búra fájdul,

Tud majd akarni rendületlenül,

Ha majd a vágy, mely örökül maradt rád,

Erõt is ad, hogy bátrabb tettre kelj,

S valóság lesz az álmodott szabadság,

Én nemzetem, majd akkor ünnepelj!…

(1904)

Kísértet járja be a Tatra-Duna közét, sajnos egyre inkább hús-vér, kézzelfogható dologgá válva. Súlyos akár több ezer eurós büntetés formájában teljesen eszement, agyatlan módon nyelvtörvény néven csomagolva itt az újabb szélsőséges támadás a szlovákiai kisebbségek ellen.

Sajnos ez vár minden szlovákiai kisebbségre, de leginkább a magyarokra. Világos, hogy ez a törvény nem a ruszinoknak, nem a horvátoknak, nem az ukránoknak és nem a kárpat-németeknek szól elsősorban, hisz nekik nincs oktatási hálójuk az óvodától az egyetemig. Hangzatos szavak ide, hangzatos szavak oda, de egyértelművé vált, hogy Robert Fico és kormánya, illetve a törvény megszavazói letöröltek magukat a kulturált Európa térképéről. Ahelyett, hogy azon fáradoznának, hogy Szlovákia állampolgárai még jobban, egyre növekvő jólétben éljenek, most előjöttek ezzel az anakronisztikus szörnyszüleménnyel, amit nyelvtörvénynek csúfolnak. Még a 19-20. századi elvakult soviniszták is elismerően csettintenének Fico durva froclijára, csakhogy ez már nem játék. Emberek életét ilyen szinten megnehezíteni több mint vétek.

Most nem lehet finoman fogalmazni, ki kell jelenti hangosan, hogy ez egy utolsó, aljas gaztett! Remélhetőleg csak a szokásos nyári politikai fásultságnak, lelassult állapotnak tudható be, hogy az Európai Unió meg nem tiltakozik hangosan, teli torokból a törvény ellen, illetve nem lép fel ellene határozottan. Bízzunk benne, hogy ez hamarosan megtörténik. Brüsszelnek rögtön cselekedni kell (kellene), nincs mese, mert Európa közepén ilyen ronda dolgot rég nem műveltek. Slota pártjának támogatottsága a felére csökkent 2006 óta, es bar a Smer-SD (Fico partja) valamelyest erősödött, a HZDS pedig stagnál, remélhetőleg 2010-ben a szlovákiai választópolgárok elzavarjak őket a kormányrúd mellől. Nagy előrelepés lenne. Egy pillanatra gondoljunk csak a Dzurinda-korszakra, pl. a Maria Valéria hidra es főleg a 1998-2002-es maihoz képest mesebeli időkre. Továbbá ne hagyjuk magukra, álljunk magyar nemzettársaink mellé és támogassuk őket. Közös erővel sikerülhet a szellemet visszazárni a palackba! Hajra magyarok!  

Néhány mondat az MKP honlapjáról:

- A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, kimondottan és egyoldalúan a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli.

- A törvény a nyelvhasználatot nem csupán gyakorlati szempontok által megkívánt mértékben, hanem ideológiai alapon az élet széles területein (nyilvános és magán érintkezésben) szabályozza. Ezzel aránytalanul és indokolatlanul beleavatkozik az emberek magánéletébe és korlátozza a szólásszabadságot. 

A kisebbségek jogait korlátozó, egyenjogúságukat sértő egyes rendelkezések:

- aránytalan és indokolatlan szankciók.

- az állami szervek, a területi önkormányzatok kimondottan aktív nyelvellenőri szerepre utasítása

- a kisebbségi földrajzi nevek használatának korlátozása (például a földrajzi nevek legtipikusabb megjelenési és használati területe a térképek, ezek esetében viszont  a szlovák törvények kimondottan tiltják a kisebbségi névhasználatot) - ez teljes mértékben ellentétes a nemzetközi gyakorlattal.

- az államnyelv elsőbbségének megkövetelése a helyi rádión (hangosbeszélőn) való hirdetések esetén olyan településeken is, ahol az államnyelvet beszélők elenyésző kisebbséget alkotnak

- a kisebbségi oktatási intézményekben a teljes belső dokumentáció szlovák nyelven is történő vezetésének előírása a szlovák nyelv elsőbbségével, amellyel ezekre az intézményekre aránytalan és indokolatlan többletterhet hárít, a szlovák nyelv elsődleges előírása pedig csak ideológiai alapon indokolható a racionális gyakorlati szempontokkal ellentétes és felesleges

- kötelező szlovák nyelvű konferálás a nemzetiségi rendezvényeken.  A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által és személyek számára szervezett programoknak, kulturális rendezvényeknek a célcsoportot alkotó nemzeti kisebbség nyelve melletti kötelező felkonferálása szlovák nyelven hátrányos megkülönböztetést valósít meg a kisebbséghez tartozó személyek terhére. A kulturális műsorok idejéből feleslegesen időt vesz el a kétszeres felvezetés, a fordítás külön anyagi terhekkel is járhat. (pl. tolmácsolás magyarországi magyar nyelvű fellépők esetén) Ez a rendelkezés is korlátozza az információk és gondolatok anyanyelven történő fogadásának és átadásának szabadságát.  Ez a rendelkezés nem minősíthető másként, mint a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok államilag előírt zaklatása saját kulturális rendezvényeiken. (részletesebben a korábbi elemzésben)

- az emlékművek, síremlékek feliratainak kötelezően  szlovák nyelvű felirattal való ellátásának előírása, mégpedig a szlovák nyelvű felirat elsőbbségének előírásával. Ezenfelül a minisztériumi cenzúra előírása. – A szlovák nyelvű felirat elsőbbségének előírása a kisebbségek emlékműveit nyelvük és kultúrájuk másodlagosságát hirdető emlékeztetőkké süllyeszti. A szlovák nyelvű felirat megkövetelése többletkiadásokkal jár, ami a szlovák nemzetiségűeket nem terheli, ha anyanyelvükön akarnak emlékművet állítani. A már kész emlékművek feliratainak átvésetési kötelezettsége akár évszázados emlékművekre is vonatkozik, kulturális szempontból elfogadhatatlan, jogilag visszamenő hatályú szabályozást valósít meg. A művészek alkotói szabadságát is súlyosan korlátozza.

- A nyilvánosság tájékoztatására szánt összes felirat, reklám és hirdetés esetén a szlovák nyelvű szöveg elsőbbségének előírása. Az elsőbbség megkövetelése nem magyarázható fogyasztóvédelmi indokokkal, csupán a kisebbségi nyelveket hátrányosan megkülönböztető diszkriminatív államnyelvi ideológia alapján. Itt is méltánytalan aránytalanság valósul meg, mivel a kisebbségi nyelvű feliratokat, még másodlagosként sem írja elő semmiféle jogszabály, pusztán megengedi másodlagos használatukat. A törvény ezzel a kisebbségi nyelveket e vonatkozásban Szlovákia területén nem honos más nyelvekkel (pl.vietnami) egy szinten kezeli, annak ellenére, hogy csatlakozott a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához. (részletesebben a korábbi elemzésben)

- Az egészségügyben az orvos és a beteg közötti kommunikáció törvényi szintű szabályozása – az orvos -beteg közti viszony egy bizalmi viszonyt jelent. Az orvosnak kötelessége a betegeket a lehető legjobb ellátásban részesíteni, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven tudnak kommunikálni. Ha műhibát követ el, vagy megsérti a beteg személyhez fűződő jogait, nem hivatkozhat arra, és nem kaphat felmentést az alapján, hogy a beteggel nem tudott szlovákul kommunikálni. Arra sem hivatkozhat, hogy a beteg tudott szlovákul, de nem akart (vagy pillanatnyi állapotában nem volt képes) szlovákul beszélni.  Az orvosnak mindig azt a nyelvet kell használnia, amelyen a beteggel legjobban lehet  értekezni.

Csak egy kérdés: Hova vezet ez?

 J. Pietro

Van egy ország ahol félnek a múlttól

Ahol félnek az emlékektől

Ahol félnek a jövőtől

Ahol félnek a jelentől

Ahol félnek a holnaptól

Ahol félnek a téltől

Ahol félnek a nyártól

Ahol félnek a melegtől

Ahol félnek a hidegtől

Ahol félnek a januártól

Ahol félnek a szeptembertől

Ahol félnek a Karácsonytól

Ahol félnek az Újévtől

Ahol félnek a mindennapoktól

Ahol félnek a gyerekektől

Ahol félnek gyerekvállalástól

Ahol félnek az iskolától

Ahol félnek a diáktól

Ahol félnek a tanártól

Ahol félnek a szülőtől

Ahol félnek a munkahelytől

Ahol félnek a főnöktől

Ahol félnek a munkatársaktól

Ahol félnek a rombolástól

Ahol félnek az építéstől

Ahol félnek a kórháztól

Ahol félnek a koleszterintől

Ahol félnek ráktól

Ahol félnek az infarktustól

Ahol félnek a patikától

Ahol félnek a gyógyszertől

Ahol félnek a méregtől

Ahol félnek a tévétől

Ahol félnek a HírTvtől

Ahol félnek az utcától

Ahol félnek a bevásárlóközponttól

Ahol félnek az élelmiszertől

Ahol félnek a hentestől

Ahol félnek a rendőrségtől

Ahol félnek a bűnözőktől

Ahol félnek a kopaszoktól

Ahol félnek a politikusoktól

Ahol félnek a kisebbségtől

Ahol félnek a többségtől

Ahol félnek az idegentől

Ahol félnek a baráttól

Ahol félnek az újságírótól

Ahol félnek a riportertől

Ahol félnek a gázártól

Ahol félnek a villanytól

Ahol félnek a vízóraolvasótól

Ahol félnek az áfától

Ahol félnek az ingatlanadótól

Ahol félnek a 13. havi nyugdíjtól

Ahol félnek a munkától

Ahol félnek a munkanélküliségtől

Ahol félnek az európai bérektől

Ahol félnek az éjszakától

Ahol félnek a reggeltől

Ahol félnek a nappaltól

Ahol félnek az autótól

Ahol félnek a járdától

Ahol félnek a zebrától

Ahol félnek a banktól

Ahol félnek a bank automatától

Ahol félnek a hiteltől

Ahol félnek a törlesztő részlettől

Ahol félnek a postától

Ahol félnek a postástól

Ahol félnek a diszkótól

Ahol félnek a traktortól

Ahol félnek a falutól

Ahol félnek a paneltól

Ahol félnek a hivataltól

Ahol félnek a maffiától

Ahol félnek a bírótól

Ahol félnek az igazságtól

Ahol félnek a hazugságtól

Ahol félnek a börtöntől

Ahol félnek a szabadságtól

Ahol félnek a haláltól

Ahol félnek az élettől

Ahol félnek az ördögtől

Ahol félnek az Istentől

Ahol félnek a válságtól

Ahol félnek a keletiektől

Ahol félnek a nyugatiaktól

Ahol félnek a liberálisoktól

Ahol félnek a konzervatívoktól

Ahol félnek a szélsőségektől

Ahol félnek a szocialistáktól

Ahol félnek a fehérektől

Ahol félnek a vörösöktől

Ahol félnek a sárgáktól

Ahol félnek a rózsaszínűektől

Ahol félnek a diktátortól

Ahol félnek a kormánytól

Ahol félnek a kormányfőtől

Ahol egyszóval félnek mindentől

Vajon megtudja-e mondani valaki, hogy melyik országról van itt szó és, hogy kik a bűnösök ezért?

Várjuk a helyes válaszokat…

Június 7.-én választott az ország. A választópolgárok némi túlzással egyöntetűen mondták ki: Elég! A Fidesz elsöprő győzelmet aratott. A Jobbik Morvai Krisztinának köszönhetően előlépett harmadik (vagy talán lassan második?) erőnek. A kommunista utódpárt, az MSZP történelmi vereséget szenvedett: Nagyjából félmillió választó vette a fáradságot, hogy vasárnap a szoci listához húzza be az ikszet. Bár ha úgy nézzük, még ennek is örülhetnek.

Az elmúlt héten sok elemzést hallhattunk, láthattunk és olvashattunk különböző fórumokon. Az elemzések fő csapásvonala általában a Jobbik sikerét és annak okait firtatták. Éppen ezért ezzel most nem nagyon kívánok foglalkozni. Legyen elég annyi, hogy véleményem szerint a Jobbik sikerének kulcsa egyetlen név volt: Morvai Krisztina. Szinte úton-útfélen azt hallottam, hogy legalább a Morvai jusson be a Jobbiktól az EP-be. A több mint négyszázezer „radikális” szavazat identitása –véleményem szerint- inkább volt „Morvait az EP-be”, mint Jobbik. Hogy ez most gond vagy sem és, hogy kinek jó vagy sem, az még a jövő zenéje.

A Jobbikról ennyit, és most rá is térnék bejegyzésem fő témájára: Az MSZP katasztrofális vereségére, annak okaira és, hogy most akkor mi lesz itt.

Magyarország a szocialisták hét éves országlása alatt a társadalmi élet minden szintjén kivérzett, lesatnyult és a totális csőd szélére jutott. A „2002-és és 2006-os MSZP-SZDSZ szavazók” azt kapták jutalmul, amit a jobboldaliak büntetésül. Elbocsájtást, adóemelést, elvonást, járulékemelést, becsődölt hiteleket, értéktelen forintot, stb., no meg a felejthetetlen Qrvaországot, pannon pumát, haveri kutyát, és persze SÜN!!!ök százait.  Mondhatni kész állatkert ami itt van, de ott legalább van mit enni és télen fűtik is a ketreceket. Itt már sokaknak se étel, se fűtés, se semmi, csak az adósságketrec ill. csapda.

De tévedés lenne azt hinni, hogy csak Qrvaország átvert választópolgárai fizetik a szoclib kormányzás árát és azt hiszem éppen ez a lényeg: Az MSZP és az SZDSZ ugyanúgy fizet, mint Magyarország RT. körbetartozó lakosai, csak ők másképpen. Persze a szoci fővezérek nem szenvednek a számlák tömegeitől, Challengerként emelkedő havi törlesztésektől, a zsebpénznyi fizetésekből való napról-napra éléstől. De június 7.-e fényében immár az elbocsájtás rémétől ők is remeghetnek. Az elmúlt hét év katasztrofális kormányzásának ők is a vesztesei, méghozzá szó szerint. Az ehhez kapcsolódó gazdasági világválság csak hab volt a tortán. A „szakértői kormányok” sora, haverjaikkal karöltve szépen lassan felemésztette az országot. Gazdaságilag, kulturálisan és erkölcsileg is. Az köztudott tény, hogy a szocialistáknak az utóbbi kettő nem igazán kellett a kormányzáshoz, de pénz nélkül még ők sem tudnak költségvetést fabrikálni. A pénz meg, mint azt már említettem eltűnt a nagy szoci pénznye(r)lő automatában.

Hátakkor most mi tévők legyünk? sóhajtottak a páncélaudi (vonat) hátsó ülésén. Honnan lesz itt pénz? És itt ismét, ahogy a hetvenes évektől napjainkig szokták, valami belső „kádári reflexnek” engedelmeskedve egyként kiáltottak fel: Hitelt! No, nem a Széchenyi-féle, hanem a Khan-féle IMF. Csakhogy éppen itt van a bökkenő. Még ez a hitel is csak arra elegendő, hogy éppen a vízfelszínén tarthassák a süllyedő hajót. A választás előtti szoci-féle „mézesmadzag politikára” meg aztán végképp nem. Ráadásul az IMF minden egyes euró centért keményen szorongatja a szocialisták t…két. Ha nincs ismételt megszorítás, akkor hitel sincs. Tehát a választás igencsak leegyszerűsödött: IMF hitel nélkül azonnali bukás, vagy egy kétségbeesett próbálkozás, hogy hitelből kihúzzák még egy évig. Közben meg hátha történik valami, Lendvai kifogja az aranyhalat a rakpartnál vagy valami efféle, de addig is az iratmegsemmisítők is nyugodtan dolgozhatnak tovább az alagsorban.

Röviden és tömören itt a vég! Saját csapdájukba estek a szocik. Sportnyelven szólva: Sakk, bár a matt még hátra van. Vereség lesz ez akárhogy is nézzük, csak a mértéke nem mindegy.

Az MSZP-nek mára már csak egyetlen fegyvere maradt, a hisztériakeltés, aminek egyetlen célja a Fidesz kétharmados többségének megakadályozása. A napnál is világosabb itt hónapok óta javábban folyik a visszavonulás, már csak utóvédharcaikat vívják a szocik. Másra már nem telik, csak egy kis szélsőségezésre, riogatásra és némi dögunalmas orbánozásra.

A Fidesznek pedig be kell tudni rúgni a ziccert, mert, ha elhibázza, könnyen visszatérhetnek 2014-ben. Lendvai amúgy is egy olyan „I’ll be back” terminátorasszony típus.

Tehát jó sztahanovista módjára csak dolgozni, dolgozni és dolgozni kell. De ésszel! Az országgyűlési választásokon nem lehet más cél, csak a kétharmad, ami elvezethet az igazi rendszerváltáshoz. A régi párt dinoszauruszoknak pedig a „Szocialista szellem panteonjában" a helyük, nem a Parlamentben. A jövőről egyszer és mindenkorra ne a múlt, hanem a jelen dönthessen. Azt meg mindannyian tudjuk, hogy a szűk hét esztendő után minek kell jönnie…

Heer Ádám

Programváltozás: új helyszín!

A 89 éve aláírt trianoni békeszerződésről és annak következményeiről emlékezünk meg 2009. június 4.-én 20:30-kor.

Helyszín: Esztergom, Szentgyörgymező, Trianon emlékmű

Megközelítés: Az Erzsébet-parkból indulva a kerékpáros úton Búbánat irányába, a Horvát Géza sor melletti parkban.

Beszédet mond: Heer Ádám a Fidelitas Komárom-Esztergom Megyei Választmányának elnöke, Nagy Péter az MKP Via Nova ICS országos elnöke és Steindl Balázs az esztergomi Fidesz szervezet elnöke.

Kérjük, mindenki hozzon magával egy mécsest!

A Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Koalíció Pártja szeretettel meghívja Önt és Kedves Barátait közös EP kampányrendezvényre 2009. május 23-án 10 órára

Esztergomba, a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjéhez.

Beszédet mond:

Bauer Edit

a Magyar Koalíció Pártjának EP lista vezetője

Schmitt Pál

a Fidesz Magyar Polgári Szövetség EP listájának vezetője

Csáky Pál

a Magyar Koalíció Pártjának elnöke

Orbán Viktor

a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke

Mindenkit szeretettel várunk!

Kismoszkvából Pécs avagy egy választás következményei

„Kismoszkvából” ismét Pécs lett. A jobboldal jelöltje Páva Zsolt közel 2/3-al (36570 voks) lett a 1994-1998-as érát követően ismét a megyei jogú város első embere. Földrengésszerű győzelem polgári, megsemmisítő vereség olajfa (szocialista-liberális-emdéefes) oldalról tekintve. S hogy mennyire megsemmisítő ez a vereség, illetve milyen folyamatokat indít be (legalábbis helyi, mecsekaljai szinten) a vörös-kék-zöld oldal számára, azt még a győzelem másnapján sem gondolta volna a közvélemény. Ugyanis szakad a szoci-koalíció...

Egyik, talán legfontosabb fontos üzenete a május 10-i sikernek, hogy bár bárhol győzhet a Fidesz, azért nem árt észnél lenni. Majd ha pl. Miskolc, Szeged, Nyíregyháza, Angyalföld, Fehérvár, Ózd, Komárom, Dorog, Sárisáp stb. is narancssárga többségű lesz (és természetesen a polgármesteri székeket is sikerül behúzni), akkor "hátradőlhetünk". Addig keményen kell dolgozni. De Pécs további üzenete az (is), hogy nincs reménytelen város, városrész, falu, körzet. Sejtettük ezt már Bicske, Csepel és Ferencváros után is. De Pécs azért más volt, nem hiába ragasztották rá a múltban a nem túl hízelgő „Kismoszkva” nevet. Többségünk talán jogosan kissé félve várta (főleg) az uránvárosi és a Pécs-kertvárosi körzetek eredményeit. Pedig már Ferencvárosban is megdőlt a „panel-proli” teória. Pécs végérvényesen megmutatta, hogy nincs különbség emeletes házban vagy kertes, családi házban élő emberek között. Ezek után nem lehet ujjal mutogatni a négy- és tízemeletes házakra. Sikertelenség esetén be kell ismerni, hogy volt-e előzetes munka vagy sem.

A győzelem persze nem hullik simán az ember ölébe. Néha saját magának kell kikaparni a gesztenyét, néha mások segítsége is közrejátszik a diadalban. Pécsett hálás köszönet illeti a szoci-kampánykommandót, akik nélkül talán még a 35%-ot se érte volna el a részvétel. Az elmondások szerinti pofátlan, erőszakos szereplésük arra jó volt, hogy „Katika”, az Országgyűlés (második ciklusát töltő) elnöke, az ország második legnépszerűbb (hölgyeknél első!) politikusa akkorát bukjon mint a Rottenbiller. Persze másnap sietett Lendvai pártelnök asszony, hogy ez a vereség nem is akkora, sőt, hiszen szavazatok 34%-a dupla akkora, mint amennyit a szegfűsöknek mérnek a közvéleménykutatók! Csak azt felejtette el, hogy az SZDSZ, MDF és egyéb „civil” szervezetek támogatták is „Katikát”. Továbbá egyik nemzeti radikális párt sem indított jelöltet.

Friss hír: az olajfa-koalíció és a szocialisták további vérveszteséget kénytelenek elkönyvelni. Nem elég a május 10-i vereség, de a koalíciójuk is szakad a baranyai megyeszékhelyen. Juhász István – egykori szocialista, pillanatnyilag független önkormányzati képviselő –, és az MSZP-s Sarkadi Gábor és Molnár Ferenc új frakciót alapítanak Baloldali Szövetség Pécs Városáért néven és a fideszes Páva Zsolt polgármestert támogatják majd. Tehát amitől mindenki féltette a város régi-új első emberét, hogy nem lesz többsége a testületben hála Istennek már a múlt problémái közé tartozik.

QE

Miavecz Jenő hozzászólása egy esztergomi civil honlapon:

„Szia János!

Megpróbáltam elérni a helyi fidelitas oldalát. Sajnos nem elérhető.

Így csak az általad kiemelt részeket volt módom megismerni.

Ennek alapján szerintem ifjú Herr mester szimpla nulla, már ami a politikát illeti. Biztosan van-és tudom is, hogy van- az életnek olyan területe, amelyre rátermett.

Na ez nem a politika. Szerintem még nem tudja, hogy az egyszerű s@ggkényeztetésnél azért több szükségeltetik a politizáláshoz.

Ráadásul rossz / hátsó/ felet választott. :)

De még fiatal, módja lesz korrigálni.”

Tehát, akitől az előbbi hozzászólást olvashattátok, bármenyire hihetetlen, egy esztergomi képviselő.

Válaszolnék bővebben, de még a nevemet sem tudja pontosan leírni ez az ember.

Így hát csak egy dolog maradt: Gratulálok Miavecz Jenő képviselő úr! Ön egy igazi, „úriember”! Így „kell” ezt csinálni! Ezt a stílust megengedni magának, ennyi „tapasztalattal” a háta mögött, szégyen.

Ennyit Önről...

További szép napot, "szimpla nulla" képviselő úr!

Tisztelettel: Heer Ádám

Támogassa a „Három csapás” törvényt, ha úgy gondolja:

,hogy elég legyen a fokozódó erőszakból!

,hogy bűnözőnek börtönben legyen a helye!

A Fidesz javaslatának lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja, ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni a bírónak.

"Egy aláírás csak egy pillanat Önnek!

Milliónyi aláírás, egy biztonságosabb Magyarország mindenkinek!"

Aláírásgyűjtő helyek:

Fidesz iroda, Esztergom, Bajcsy Zs. út 41.

Piac utca eleje, az Árkádok előtt

Információ:

steindl.balazs@fidesz.hu

esztergom@fidesz.hu

heer.adam@fidesz.hu

fidelitas.esztergom@gmail.com

Párkányi barátainkkal az MKP ICS Via Nova csoportjával közösen múlt hét szombaton rendeztük meg az idei év első „Muflon partiját”. A partin sok kedves barátunkkal együtt az MKP ICS Via Nova országos elnöke Nagy Péter is részt vett.

A „vadmenü” a következőkből állt: Előételnek egy igazi felvidéki muflon gulyást kóstolhattunk a párkányiak lassan már legendává váló szakácstudományának köszönhetően. A második fogást mi készítettük, ami a Cegléd környéki erdőkből származó őzből és vadnyúlból készült vadpörkölt volt. A „Muflon parti” igaz történetéhez az is hozzá tartozik, hogy azok sem maradtak éhen, akik nem bírták a sok „vadságot”. Ők a parti háziasszonya által grillezett csirkehúsiból falatozhattak, egy kis salátával.

A kiváló hangulatot Filip Gyuriék különleges „kerti koncertje” fűszerezte – természetesen - igen nagy sikerrel. Még a Sountrack korszakból származó Sweet home Alabama, Big gun és az új, sláger gyanús saját dalok után mindenki jól belakmározott az ínyencségekből, hogy aztán az est további részét már jóllakva kedélyes borozással és cseverészéssel töltse. 

Egy kis ízelítő a „Muflon partiról” készült képekből:

Trükkisztán. Igen, Trükkisztán, így hívják azt a szép kis országot, amiről most írni fogok. Lakóit is csak így egyszerűen trükkménnek nevezik. Bár az is igaz, hogy egyszer nagyon régen más volt ennek az országnak és lakóinak is a neve. De arra már nem nagyon emlékszik senki sem. Azóta annyira lételemükké vált fent a nagyok közt és lent a kicsik közt is a trükközés, hogy már egészen megbarátkoztak trükkménségükkel.

Állítólag valamikor a nagy honvédő háború után özönlöttek be ebbe az országba az őstrükkmének, hogy felszabadítsák az országot a nagy és rettenetes gonosz hatalma alól. Ami, amúgy tényleg elég rossz volt. Aztán a drága jó trükkmének oly jól érezték magukat a nagy „felszabadítás” után, hogy úgy döntöttek, mégis maradnak. Először még ők sem tudták, hogy meddig, de biztos, ami biztos, hát maradtak. Így estek cseberből, vederbe a trükkménekkel. Elnyomó után, elnyomó jött…

A trükkmén hatalomátvétellel, diktatúrával, „ellenforradalommal” és módszerváltással most nem kívánok foglalkozni. Legyen annyi elég, hogy még ma is sok olyan trükkmén ül a trükkisztáni parlamentben, akiknek vér tapad a kezéhez. De erről nem szívesen beszélnek még maguk a trükkmének sem. Hogy miért, azt nem nagyon tudni. Sokukat nem is érdekli igazán semmi, el vannak foglalva a maguk kis túlélésével. Örülnek, ha nem fagynak meg piciny, vékonyfalú kaptáraikban, ahol olcsó árpalevet kortyolgatva bámulhatják az Állami Trükk Víziót (ATV). Bambulják a Trükkzike és a Trükkónika show-t.  Nekik ez jó. Nekik ez elég. Nem is akarnak többet. Hogy is akarnának, hiszen apáik is ebben éltek és ükapáiknak se volt igazán mit aprítani a tejbe. Ráadásul a trükkmén oktatás sem akarta, hogy a trükkmének elkezdjenek gondolkodni. A gondolkodástól, de főleg a szabad gondolatoktól féltek leginkább a Trükkológiai Minisztériumban. Ki is adták a parancsot, hogy „A buta trükkmén a legjobb trükkmén!” Hiszen a buta trükkmén nem gondolkodik túl sokat, vagy ha mégis akkor lefoglalja a trükkvíziós butítás. Szóval le van róluk a gond. Ehhez tartották is magukat a jó trükkmének és bölcs pártjuk vezetői.

De nem minden trükkmén hagyta ám magát becsapni. Voltak olyan trükkmének is, aki minden kényszer ellenére sem akartak jó trükkmének lenni. Szervezkedni kezdtek. Tanulni, művelődni. Elkezdték kutatni múltjukat, hagyományaikat, kultúrájukat. Egyre kevésbé voltak büszkék trükkménségükre és egyre jobban keresték valódi énjüket és nevüket. Az eredmények egyre boldogabbá tették őket. Új ismeretségek, barátságok születtek. Egyfajta bajtársiasság is kialakult köztük. S táboruk napról-napra egyre népesebb lett, míg az ellen egyre inkább csak fogyott.

A Trükkológiai Minisztérium első embere, a legnagyobb, mármint a legnagyobb orral rendelkező, a trükkmányfő nagyon nem nézte jó szemmel a kialakuló mozgalmat. Főleg azért nem, mert egyre többen vették észre, hogy a trükkisztáni rendszer egyre több sebből vérzett. Szinte nem volt már ép eleme a trükkmén államnak. Mindent szétzüllesztettek, hiszen őket csak a hatalom megtartása vezérelte. Az elhibázott 100 napos, 3, 4, 5, illetve 10 éves trükkipari programok miatt a trükkisztáni gazdaság romokban hevert. Az egy trükkösért már alig adtak valamit a külföldi bankok. A trükkmének, akiknek nagy része hitelből élt, szinte napról-napra nyomorgott. A gyárak bezártak és sokan az utcára kerültek. Az oktatást teljesen szétverték. Az agresszió csak terjedt és terjedt. Nem volt megállás! Meggyilkolt és megvert tanárok, diákok, sportolók és tüntetők szegélyezték az egyre jobban újra diktatúrára emlékeztető rendszer hazugságoktól nyikorgó szekerének útját.

Egyszer csak egy vigasztalhatatlanul borongós napon megmozdultak. Odáig merészkedtek, hogy már tömegesen is tüntettek a trükkmének. Egyre többen és többen vonultak az utcára és követelték, hogy a nagy trükkös menjen már el és hagyja őket békén. Nem akarunk már a múltban élni! Elég volt a sok trükkmánságból! Szabadságot a Népnek! Nem leszünk tovább trükkmének! - skandálták több ezren.

És láss csodát –bár senki nem hitte volna- az imák meghallgatásra találtak. A trükkmányfő egy szép tavaszi napon „önként” lemondott. Nagy volt ám a boldogság a trükkmének között. Mindenki reménykedett, tervezgetett és bizakodva nézett a jövő elé.

De sajnos csalatkozniuk kellett. Ismét csak egy trükk volt az egész. A trükkmányfő csak mással akarta elvitetni a készülő balhét. Hiszen annyira tönkretették és szétzüllesztették az országot, hogy a balhé szinte bizonyosan garantált volt.

A lemondott trükkmányfő és trükktársai hosszú napokon át agonizáltak az utódlásról. Vajon kit lehetne lenyomni szegény trükkmének torkán? Vajon ki lesz az a balfácán, aki hajlandó marionett bábuként úgy táncolni, ahogy azt a háttérből a nagyorrú exvezér kívánja? Mivel, hogy ekkor a trükkmének nagyjának már volt valami sütnivalója, így egy épeszű sem vállalta el a trükkmányfői pozíciót. Illetve volt egy, hatalmas bozontos bajusszal, de az annyira bomlott elméjű volt, hogy még saját párttársai se merték őt megkockáztatni.

A jelölések csak úgy záporoztak hosszú napokon keresztül, a visszautasítások nem különben. Volt is nagy riadalom a pártközpontban. Hát senki nem akar trükkmányfő lenni ebben a Qrvaorszában?- kiáltotta az extrükkmányfő. Akinek egyébként régen dédelgetett terve volt, hogy Qrvaországra keresztelni Trükkisztánt. S, amint ezt kimondta, mintegy isteni szikrára, bevillant a mentő ötlet. „Klónozás…” mormogta kaján kis mosollyal a szája szegletében. „Klónozás…”

Annak rendje és módja szerint le is klónozták a nagyorrút. Bár egy kis sértődés lett is, mert az orr nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, és egy kicsit gágogott is az új jelölt, de a hasonlóság így is megdöbbentő volt. Lett is nagy öröm! Megvan a megmentő! Sőt egyesek odáig ragadtatták magukat, hogy egyenesen messiásnak kiáltották ki. Bár az is igaz, hogy volt egy-két morgolódó trükktárs, de azoknak rögtön betömték a szájukat néhány tízmillió trükkösről szóló csekkel. Hogy a néppel mi lesz, arra senki nem gondolt közülük. „Majd ellesznek valahogy, ahogy eddig is.” – mondogatták.

Az új trükkmányfő másnap gyorsan ki is gágogta az új trükkmány programot. Amiben mindenkit felszólítottak, hogy az éltető oxigén már igencsak fogyóban van. Ezért mindenki kap a nyakába egy kis bőr hurkot, amit egy központi szabályozórendszerrel látnak el. A rendszer automatikusan úgy húzza egyre szorosabbra a hurkot, ahogy az ország oxigén hiánya épp megkívánja. Hiszen megmondták, hogy most mindenkinek spórolni kell az oxigénnel. Most nem lehet csak úgy úriasan nagy levegőt venni! Az kéne még csak! Bár néha felvettek némi trükkitelt is az össznépi fulladás előtti utolsó pillanatban, de igazi megoldást nem találtak. Csak fuldokolgattak szép csendben tovább.

Így kezdett el Trükkisztán lakossága napról-napra egyre jobban fuldokolni. Minél jobban fogyott az oxigén, annál jobban húzták össze hurkot. „Minél kevesebbet szívsz, annál több mard!” adták ki a jelszót. Persze csak egymás közt tették hozzá röhögcsélve, hogy: „Nekünk”.Aztán a nagy spórolásban egyesek meg is fulladtak. Éppen ezért egyre többen vágták át a bőrhurkot a hatósági tiltás ellenére és kezdtek el lélegezni. Tüntetéseket szerveztek, hogy elmondják, van más megoldás is az oxigén hiányra! Új növényeket, virágokat, fákat és erdőket kell telepíteni, hogy több oxigén termeljenek, ami éltető erejével áramlik majd szét a testben és teszi ismét munkára alkalmassá azt.

Egyre többen és többen mentek az utcára. De a Trükkbelügyi Minisztérium egyre több és több trükkőrt küldött ki, hogy verjék szét a tüntetőket. Törött csontok, betört orrok és kilőtt szemek kísérték „dicső” kezük munkáját. A szegény trükkmének már a küzdelem feladásán gondolkodtak. „Úgyse nyerhetünk. Megint csak jól elvernek, és aztán mehetünk a börtönbe.” – sopánkodtak. Miközben így búslakodtak, megalázva, összetörve, mint valami forgószél jött a hír: „Egymillió trükkmént a parlament elé! Már nem számít semmi se! Vegyetek ki fizetés nélküli szabadságot, hisz úgy sem ér már semmit, és nem is fog, ha nem mozdultok már végre!”

Néhány órán belül a trükkmének szinte egy emberként vették ki a fizetés nélküli szabadságukat. Mindenki, a gyárak munkásai, az orvosok, a tanárok, a diákok, a közalkalmazottak, a magánvállalkozók, sőt még az otthon munka nélkül fuldokolgatók is felálltak és kimentek a trükkisztáni parlament elé. Ott leültek és egy tapodtat sem mozdultak.

Lett is nagy riadalom, telefonálgatás, csapatösszevonás a Trükkológiai Minisztériumban, de egyszerűen nem bírtak elég trükkőrt ráuszítani a makacsul kitartó tüntetőkre. Kevesen voltak az egymillióval szemben. Közben a gyárak, az iskolák, a hivatalok és úgy egészében minden leállt az országban. Nem működött semmi sem. Senki nem akart semmit csinálni a trükkmányfő parancsára. Drága volt, de nem volt más választás, hiszen a trükkmányfő további ámokfutása sokkal többe került volna.

Végül kialudtak a fények, leállt az összes gép és minden elcsendesült. Vaksötét és síri csend szállt Trükkisztánra. Mindenki lélegzetvisszafojtva, némán várta mi lesz. Szinte végtelenül telt el az első perc. Aztán eltelt egy óra. És még egy. És még egy. Már jócskán benne járhattak az éjszakában mikor valaki, beosont a parlamentbe. Csendesen osont az ódon falak közt. Sután botorkált folyosóról, folyósóra, teremről, teremre. Mikor az utolsó szobába is benézett, megdöbbenve vette észre, hogy az egész parlament üres. Mindenki elszelelt. A nagyorrú, a gágogós, meg az összes többi trükktársa. Csak hűlt helyük maradt. Senki nem tudta hová mentek. Otthagytak csapot, papot. Lett is nagy öröm, dinom-dánom és vigasság országszerte, hogy ily szépen megszabadultak istentelen elnyomóiktól. Folyt a bor, koccantak a pálinkás poharak, szólt a zene, s eztán éltek boldogan az idők végezetéig, még ha talán az egész igaz se volt.

Hogy ebből a meséből mit hisz el és mit nem a kedves olvasó, azt rá bízom. De azon mindenképpen gondolkodjunk el, vajon mi lenne, ha holnap egy millióan mennénk a parlament elé és addig nem mozdulnánk onnét, amíg nem hagyják a népet dönteni saját sorsáról, ha már itt nálunk is így „elqrtak” mindent ezek a hírhedt-nevezetes trükkmén miniszterek és trükktársaik.

(Csak a szerzői jogok véget: Az „elqrtak” szót az „Elqrtuk” című, 2006-ban megjelent, több kiadást is megélt bestseller alapján, „Qurvaország” volt miniszterelnökének nem hivatalos engedélyével használtuk)

SÜN! (HÁ)

Kevésbé alkalmazott bevetési formációk a Göndöcs blogról :-)

Barbara

Sajnos nem volt olyan szerencsénk az idei március 15.-i ünnepégen az időjárással, mint tavaly. Akkor csodás napsütésben és kellemesen langyos melegben ünnepelhettünk. Idén az ég is megérezte, hogy egyre borúsabb a helyzet kicsiny hazánkban. Ennek örömére délutánra kiadós kis esővel lepett meg bennünket az ünnep alkalmából. Bár meg kell jegyeznem, nem mintha tavaly azért lett volna jobb idő, mert a helyzet is jobb volt.

A budapesti eseményekkel most nem kívánok foglalkozni. Megteszi azt helyettem más. Inkább az esztergomi megemlékezésről írok, ahol szerencsére azért másképpen mennek a dolgok, mint a fővárosban.

Itt nem csuktak le senkit. Bár nem is kiabált senki. Azért furcsa érzések mégis keveregtek bennem a honvédtemetői megemlékezés közben. Olyan igazi kettősség érzés, ami komolyan elgondolkodtatja az embert.

Rögtön a megemlékezés elején valaki mellettem, még a koszorúzás előtt megkérdezte, hogy milyen zászló van az esztergomi és a nemzeti mellett. Az osztrák, válaszoltam. Azért ez is elgondolkodtató, hogy ma együtt loboghatnak ezek a zászlók. Két egykori ellenségé… Miként együtt nyugszanak a magyar és az osztrák katonák is a föld alatt, nem messze onnét, ahol éppen álltunk. Vajon mit szólna ehhez Petőfi, Bem vagy Kossuth? Őszintén kíváncsi lennék rá. De ez sajnos csak kívánság marad, maximum csak találgatni tudnék. Bár egy biztos, a helyiek egykor nem véletlenül temették a környékbeli csatákban elesettek földi maradványait egy helyre.

Az is érdekes volt, ahogy a szocik fiatal üdvöskéje huncutul mosolyogva koszorúzott a több száz magyar szabadságharcosnak végső nyughelyül szolgáló szomorúan szikár, mondhatni megcsontosodott síremlék előtt. Mindegy, lehet, hogy csak zavarban volt, mindenesetre elég furcsán viselte magát a kisasszony.

A legbizarrabbak azonban – bármilyen meglepő - nem is a szocik voltak, hanem a még mindig létező magyar kommunista párt. Igen, így csupa kisbetűvel. Bár most nem kívánok belemenni, hogy miért merészeltem leírni, hogy „a még mindig létező”. Bátran kijelenthetem, bárhol és bármikor merem vállalni: bár ne létezne már! Például azért sem, mert már önmagában a párt elnevezése is a demokrácia pofátlan arculcsapása. De ez most mindegy és nem is ez a lényeg.

Szóval álltam a megemlékezők közt, éppen Kossuth-ékról, a magyar és az osztrák zászlóról elmélkedve, amikor meghallottam és megláttam, hogy az esztergomi kommunista párt is koszorúz. Szép mi? Gondoltam, na jó, volt már ilyen. Nem ez az egyetlen arcátlanság kis hazánkban. De aztán néhány perccel később, a kommunisták után szorosan az esztergomi 56.-osok is koszorúztak. Bár az is igaz, hogy nem ugyanahhoz a síremlékhez helyezték el a koszorút. Hogy ez csupán a véletlen műve volt vagy direkt történt így, azt valószínűleg már nem tudom meg. Közben meg szépen csendben csordogált a hangszórókból a Kossuth nóta. „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje…” Erre az eső is rákapcsolt egy kicsit és komótosan, de annál biztosabb módón potyogni kezdett az égből. Mint a hagyomány szerint anno, amikor Kossuth Esztergomba érkezett, hogy katonákat kérjen az esztergomiaktól a haza megmentésére. Az esztergomiak meg, hogy a várakozás könnyebben teljen hozzá költöttek még egy versszakot a Kossuth nótához. („Esik eső Kossuth Lajos kalapjára…”)

Szóval csak álltam a „nagy” gondolataimmal és éppen, akkor, amikor azon elmélkedtem, hogy most mire gondolhatnak az 56-osok, így a kommunisták után koszorúzva, - szóval akkor – egy fiatal srác elkezdte énekelni a hangszóróval együtt a Kossuth nótát. Spontán, önmagától, csak úgy. Hát nem vagyok egy túl érzelgős típus, de ha nő lennék, biztos eleredtek volna a könnyeim ott helyben. Ez a srác csak úgy, natúrban, önmagától, ösztönösen, valami belső késztetésre kezdett el énekelni. Ezt nem lehet megtanulni. Ezt nem lehet senkibe beleverni, beleégetni. Ez ott van és kész! És egyszer csak előjön. Csak úgy, mert kell, és ki akar törni onnét belülről!

Ez az egész kis történetféleség csak néhány nappal a nemzeti ünnep után csapódott le bennem. Azt hiszem, ez is egy mintapélda volt. Kérem szépen ez ma Magyarország! Ez 2009.-ben a Március 15.-ei ünnepség!

Szólás és vélemény-szabadságtalanság, ahogy Feri szereti! Szájbefogós, szemüvegletépős, fletóista szuper nagyi védkommandósan! Testüreg motozó „Draskovics-pandúrok” rendőr kapitányságosan! Demszky rikácsolás hármas kordonnal védve, egymagában emlékezve! Nesztelenül meglapuló cumisüveg, különösen veszélyes eszközzé átminősítve! Komcsi koszorúzás „alig 100 milliót gyilkoltunk meg világszerte” módra, 56-os szósszal körítve.  Borult ég! Fölborult, sárban tapicskoló föld és rend! Eső! És még több eső! De a lényeg mégis megmaradt: A KOSSUTH NÓTÁT DALOLÓ MAGYAR SRÁC! Igen, így csupa nagybetűvel…

Végül pedig az üzent:

Drága, leharcolt kommunista barátaink, emeszpések és munkáspártosok:

Ha tetszik, ha nem! Ő a jövő!

Hát kérem, röviden és tömören, hogy egy esztergomi szocialista klasszikussal éljek: Ez van!

HÁ

 Távol az antalli örökségtől avagy egy párt haláltusája

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért is érdekes számunkra az MDF? Egy olyan pártról esik most szó, amely 3 éve éppen átlépte az 5%-os bejutási küszöböt (tisztelet a társaságnak), ám amelynek egyre kevesebb a sansza mind  az előttünk álló júniusi EP-választáson, mind a legkésőbb jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választáson.  

Jó pár éve tanúi lehetünk már egy furcsa folyamatnak, amely az MDF háza táján folyik. Van aki meglepődik talán a párt aktuális lépésein, gesztusain, de nem tévedek talán nagyot, ha azt mondom, hogy az emberek (azon belül is a közélet iránt érdeklődők) többségét már nem hozza tűzbe, ha a tulipános pártról van szó. A lejtmenet ugyanis már több éve tart, kisebb-nagyobb intenzitással. Nem is mennék vissza a kilencvenes évek torzsalkodásaira (Csurka, MDNP, stb.), inkább jelen évtizedünk mérföldköveit idézném fel csupán. Kezdhetnénk a frakcióból törvénytelenül kizárt (alapító, a fórum lakitelki születésénél "bábáskodó") Lezsák Sándorral és társaival, majd a sort folytathatnánk a párt se nem hideg, se nem meleg 2006-os (és későbbi) hozzáállásával, amikor azzal próbálta magát 5% fölé tornászni, hogy egyszerre köpködte a Fideszt és az MSZP-t. Majd 2006-ot követően "érdekes" módon egyre kevesebb kritikát kaptak balról, annál többet jobbról, hiszen az Országgyűlésben és több helyi önkormányzatban is többnyire a balliberális oldalt erősítették a szavazásokon. Aztán máig homályos események folytán kizárták Almássy Kornélt igen pikáns titkosszolgálati szálakkal övezve, majd bevették soraik közé a polgári oldalon csökkent ázsiójú Lengyel Zoltánt. Először Boross Péter volt miniszterelnök lépett képletesen a szárazföldre az ingadozó, süllyedő hajóról (visszaadta parlamenti mandátumát), majd miután kiderült, hogy Bokros Lajos (a Horn-Kuncze kormány 2. pénzügyminisztere 1995 márciusától majdnem pontosan egy évig) vezeti fórum EP listáját, kilépett a pártból Csáky András és Kószó Péter (a megyei jogú Hódmezővásárhely alpolgármestere, az MDF 143. számú tagkönyvének tulajdonosa), majd Hock Zoltán lemondott elnökségi tagságáról, illetve Pettkó András az EP-választás kampánystábjából távozott. A sor feltehetően folytatódik. 

Legfrissebb hír (bár ez nem kilépés), hogy a párt tulipános logójának szellemi atyja, Szörényi Levente most egy újat, egy aktuálisat kreált a párt jelenlegi állapotáról. Elég annyit elmondani róla, hogy az egykor büszke tulipán helyett egy hervadt kóró búslakodik, tetején szegfűvel, és a MDF mozaikszó F betűje fordítva áll...  

Térjünk akkor át a jelenlegi feszült helyzetet kiváltó személyre, illetve nézzük hogy látta az 1995-ös MDF Bokros Lajost és programját, különösebb kommentár nélkül.

1995. március 23., Farkas Gabriella, elnökségi tag: „az ország egy jó pénzügyminisztert várt, s ehelyett egy kisstílű főkönyvelőt kapott"

1995. május 9., Dávid Ibolya azt fejtegette, hogy a csomag alapjaiban sérti az önkormányzatok jogait, s lehetőségeik korlátozásával egyszerű végrehajtó testületté degradálja a helyi vezetőségeket.

1995. május 11.: A kormány a Bokros-csomaggal saját halálos ítéletét írja alá, és a következő kormány romeltakarítással kezdheti tevékenységét, ugyanúgy, mint 1990-ben, az akkori szocialista kormány után. Így összegezte Herényi Károly, az MDF (akkori) szóvivője a Magyar Demokrata Fórum elnökségének e kérdésben kialakított álláspontját.

Összességében elmondható a Bokros-csomagról, hogy a szegényebb rétegeket sújtotta, azáltal hogy olyan alapvető dolgokat vont meg tőlük, mint az ingyenes fogászat és felsőoktatás, továbbá nemhogy ösztönözte volna, inkább akadályokat gördített a családalapítás és gyermekvállalás elé (ebben sajnos azóta sem változtak a balliberális döntéshozók).  

Hogy mi motiválta Bokros jelölésére a pártot, többek között az utolsó mohikáni címre esélyes Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt azt nehéz megmondani. Hiszen a polgári oldal pártjai előtt már szinte teljesen lenullázták az ázsiójukat. Marad hát lehetséges partnernek az MSZP és az SZDSZ, amelyek bár (hivatalosan) nem tudnak kormányozni egymással, de a háttérben mindig megegyeznek valahogy. Bokros Lajos egy MSZP-SZDSZ-MDF válságkoalíciót sem tartana elképzelhetetlennek. Antall József pedig bizonyára forog a sírjában. Érdekesség, hogy amint az országban probléma adódik, ha válság van, mindig előkerül Bokros Lajos neve valamilyen megoldási lehetőségként. Az viszont nem lehet véletlen, hogy a szóban forgó ex-pénzügyér "büszkélkedhet" a harmadik köztársaság legalacsonyabb népszerűségi mutatójával (9%). Az MDF talán már ennek a felével sem büszkélkedhet. Epésen fogalmazva nekik már a 9% népszerűségi mutató kékestetői magasságot jelent. Hogy a párt gyökereivel, a lakitelki gondolatokkal mi lesz, nehéz megjósolni. Egy biztos, ez párt politikai értelemben haldoklik.   

Tolsztoly Levente